Az LMP nemrég bejelentette, hogy nem csak önállóan indul a 2018-as országgyűlési választásokon, de még miniszterelnök-jelöltet is állít - a korábbi választásokkal ellentétben - mégpedig Szél Bernadett személyében.
Megoszlanak a vélemyének arról, hogy a Lehet Más a Politika mennyire alkalmas kormányzásra, felmerül a kérdés: tud-e az LMP a kormányzáshoz elengedhetetlen politikust és szakértőt maga mellé gyűjteni? Ezután pedig a politikai támogatottság kérdése vetődik fel: képese-e az LMP olyan kampányt folytatni, melynek hatására a kiábrándult embertömegek rá adják le a voksukat, esetleg a mai pártoktól is képes elcsábítani szavazókat?
Bár abban van igazság, hogy az országnak talán a legjobb az lenne, ha minden ellenzéki párt összefogna a következő választásokon - ahogy azt Róna Péter mondta - és nem csak az MSZP-Együtt-PM-LMP, hanem a DK, a Jobbik, a Momentum, de még Bokros Lajos pártjának is ott lenne a helye, bár a MoMa is ezzel kampányol. De ennek a megvalósítása az elmúlt hónapokban kudarcba fulladt, ezt elégelhette meg az LMP és inkább egyedül indul neki a következő választásoknak - ez a különutas politika nem is újdonság a zöld párttól. Habár meg lehet érteni ha valaki nem akar összefogni az országot eladósító MSZP-vel és Gyurcsánnyal (DK), valamint a pár éve még EU-s zászlót égető Jobbikkal. Az Együtt - fogalmazzunk úgy, hogy - "színvonalban" meg sem közelíti az LMP-t, a Momentum senkivel sem akar együttműködni. A MoMa nem túl jelentős támogatottsággal bír. Maradt tehát a PM, akik még a legközelebb állnak az LMP-hez, a pártszakadás ellenére.
Merész húzás volt önálló miniszterelnök-jelöltet állítani, azonban van benne ráció, a Lehet Más a Politika nem egy túl ideologizált párt, megfér mindenféle vélemény - a liberálistól a konzervatívig. Ezért az LMP mellé talán könnyebben beállnak a jobb- és a baloldali értelmiségiek, így biztosítva a megfelelő hátteret a kormányzáshoz. A Jobbikkal szemben inkább az LMP lehet egy igazi néppárt, amely képes lehet kormányt váltani, ha nem is 2018-ban, de 2022-re talán megerősödik. Azonban nem biztos, hogy van idő 2022-ig, ezért kellene most összefogni minden ellenzéki pártnak és majd a 2022-es választásokon külön indulni, ahol már talán lehetősége lenne az ésszerű politikát folytató pártoknak is kormányra kerülniük.
Az LMP-ben nagy lehetőségek vannak és ezt hiba nem kihasználni, egy olyan pártról van szó amely a leghangosabb támogatója a fenntartható fejlődésnek és a megújuló energiaforrásoknak, valamint előtérbe helyezi a környezetvédelmet és ellenzi a fosszilis energiahordozókat. Ez pedig a jövő szempontjából elengedhetetlen. A mai világban egyszerűen nem tehetjük meg, hogy egy pártnak figyelmen kívül hagyjuk a környezetvédelmi- és energiapolitikáját.
Mindemellett azt is fontos kiemelni, hogy az LMP női miniszterelnök-jelöltet állított, ami azt is jelképezi, hogy a párt híve a jogegyenlőségnek, ellenzi a nemi egyenlőtlenségeket és szakítani szeretne azzal az ultrakonzervatív dogmával, miszerint "a politika a férfiak terepe, a nők helye a konyhában van".
Összességében egy LMP-kormány nem biztos, hogy hosszú távon rossz lenne az országnak, azonban egyelőre az LMP-nek még nincs elég szimpatizánsa, nincs egy magabiztos LMP-hátország és nincs még elég nagy apparátus a kormányzáshoz, azonban még most sincs késő, lehet építkezni, mint ahogy azt Schiffer András teszi is. Továbbá az is fontos kérdés, hogy az LMP-hez igazolt Ron Werber tényleg szakít-e az eddigi gyakorlatával és tényleg nem negatív kampányt fog folytatni. Pozitív kampánnyal a 2018-ason nem biztos, de a 2022-es választásokon esélyes befutó a Lehet Más a Politika.
